Stratégiai ágazatokba irányuló külföldi befektetések ellenőrzése Magyarországon

2018. október 11-én jelent meg a Magyar Közlönyben a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény, amely jelentős szigorításokat tartalmaz azon külföldi befektetőkkel szemben, akik az új törvényben meghatározott valamely stratégiai ágazatba kívánnak befektetni. A 2019. január 1-jén hatályba lépő törvény értelmében ugyanis a befektetés megvalósítása miniszteri bejelentéshez és a bejelentés miniszter általi visszaigazolásához lesz kötve abban az esetben, ha a külföldi befektető egy olyan magyarországi székhelyű gazdasági társaságban kíván bizonyos mértéket meghaladó tulajdoni részesedést szerezni, amely fegyver- és lőszergyártással, kettős felhasználású termék előállításával, titkosszolgálati eszközök gyártásával, villamosenergia-, földgáz-, vízi közmű-, vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal, állami és önkormányzati információs rendszerek fejlesztésével vagy működtetésével, illetve egyes pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozik.

Fontos azonban leszögezni, hogy külön kormányrendelet fogja meghatározni azokat a konkrét tevékenységeket a fenti tevékenységi körökön belül, amelyek vonatkozásában ténylegesen bejelentést kell tenni a miniszternek. A villamosenergia-, földgáz-, vízi közmű- és elektronikus hírközlési szolgáltatások tekintetében csak olyan tevékenységek határozhatóak meg a kormányrendeletben, amelyek nemzeti vagy uniós szempontból létfontosságú rendszerelemet közvetlenül érintenek.

Az új jogszabály alapvetően azon befektetőket érinti, akik nem az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség, vagy a Svájci Államszövetség állampolgárai, vagy nem ezen államokban bejegyzett jogi személyek vagy egyéb szervezetek. Azonban fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a törvény hatálya azon jogi személyekre is kiterjed, amelyek a fenti államok egyikében vannak ugyan bejegyezve, azonban egy olyan személy gyakorol felettük többségi befolyást, amely a fentebb felsorolt államközösségeken kívüli illetőségű.

A bejelentési kötelezettség csak abban az esetben fogja terhelni a külföldi befektetőket, ha a fenti stratégiai tevékenységek valamelyikét végző társaságban meghatározó befolyást vagy – közvetve vagy közvetlenül – 25%-ot (nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10%-ot) meghaladó mértékű részesedést szereznek. A bejelentést akkor is meg kell tenni, ha egy új külföldi befektető részesedésszerzése azt eredményezné, hogy a gazdasági társaságban jelen levő összes külföldi befektető részesedése együttesen meghaladná a fentebb ismertetett mértéket.

A bejelentési kötelezettség vonatkozik arra az esetre is, ha a külföldi befektető az érintett magyar vállalkozás alapításakor kíván meghatározó befolyást vagy 25%-ot (nyrt. esetén 10%-ot) meghaladó tulajdonrészt szerezni. Ezen felül az érintett stratégiai ágazatokban fióktelep alapítása is bejelentéshez lesz kötve, továbbá be kell majd jelenteni azt is, ha külföldi befektető az említett stratégiai tevékenységek folytatásához szükséges nélkülözhetetlen infrastruktúrák, berendezések és eszközök üzemeltetési jogát kívánja megszerezni.

Az új törvény külön szabályokat alkalmaz arra esetre, ha egy külföldi befektető fentiekben meghatározott mértéket meghaladó részesedésével, illetve meghatározó befolyásával működő gazdasági társaság utólag vesz fel tevékenységi körei közé egy stratégiai tevékenységet. Ennek megfelelően az újonnan felvett tevékenység gyakorlása szintén csak a bejelentés miniszteri visszaigazolását követően kezdhető meg.

A törvény felhatalmazása alapján megalkotandó kormányrendelet fogja kijelölni az eljáró minisztert, aki a bejelentést vagy (i) tudomásul veszi és a tudomásulvételt írásban visszaigazolja a bejelentő felé, vagy (ii) a tulajdonszerzést, a fióktelep alapítást, az üzemeltetési jog megszerzését, illetve az újonnan felvett tevékenységi kör gyakorlását megtiltja, ha az sérti Magyarország biztonsági érdekét. Az új törvény a miniszter tiltó döntésével szemben rendkívül szűk jogorvoslati lehetőséget biztosít, ugyanis alapvetően eljárási szabálysértés esetén van lehetőség bíróság előtt megtámadni az említett döntést.

Az új törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság részvénykönyvébe, illetve tagjegyzékébe való bejegyzésre irányuló kérelmet a bejelentés miniszteri tudomásulvételét követően lehet benyújtani a társaság ügyvezetésének. Továbbá, az üzemeltetési jog megszerzésére vonatkozó szerződések is csak a visszaigazolással hatályosulnak. Ezen felül a stratégiai ágazatokban való tulajdonszerzésre, illetve tevékenység gyakorlásának engedélyezésére irányuló eljárásokban meghozandó döntés előfeltételét fogja képezni a miniszteri visszaigazolás. Ez azt jelenti, hogy a cégeljárásokban és az érintett hatósági engedélyezési eljárásokban is előre csatolni kell majd a miniszter tudomásulvételét tartalmazó visszaigazolást.

A törvény értelmében egy külön szerv lesz kijelölve arra, hogy ellenőrizze a törvény rendelkezéseinek való megfelelést. Amennyiben az ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a bejelentési kötelezettséget nem teljesítették, úgy természetes személyek legfeljebb 1.000.000 Ft, jogi személyek legfeljebb 10.000.000 Ft összegű bírságra számíthatnak. Ezen felül a vizsgálat arra is ki fog terjedni, hogy a tulajdonszerzés, az üzemeltetési jog megszerzése, a fióktelep alapítása, vagy az új tevékenység gyakorlása sérti-e Magyarország biztonsági érdekeit. Amennyiben nem, úgy a miniszter a bejelentés tudomásulvételét visszaigazolja, ellenkező esetben azonban tiltó döntést hoz és részesedésszerzés, vagy fióktelep alapítás esetén három hónapos határidő biztosításával felhívja a külföldi befektetőt tulajdonrészének értékesítésre, a fióktelep megszüntetésére, vagy tevékenységének módosítására.

Az új szabályokat csak a törvény hatálybalépését követően létrejött jogügyletekre, illetve megkezdett hatósági eljárásokban és ellenőrzésekben kell majd alkalmazni.