Blog
2018. 09. 07.

Üzleti titok és védett ismeret (know-how): hatékonyabb jogvédelem 2018. augusztusától

Eddig Európában, így Magyarországon sem volt igazán hatékony az üzleti titkok védelme, amely komoly kockázatot és versenyhátrányt jelentett a cégek életben. A 2018. július 20–án elfogadott és 2018. augusztus 8-án hatályba lépett, egy uniós irányelv(1) átültetését célzó új szabályozás(2) remélhetőleg jelentősen változtat ezen a hátrányos helyzeten.

A változás mindenekelőtt szemléletbeli jellegű: a nem nyilvános know-how és üzleti információ (együtt üzleti titok) immáron nem személyiségi jogi jellegű védelmet (mint például a személyes adatok védelme, diszkrimináció tilalma), hanem a szerzői és iparjogvédelemhez hasonló vagyonjogi jellegű védelmet kap. A vagyonjogi jellegű védelem mindenekelőtt a titokjogosultat kizárólagosan illető hasznosítási, közlési és nyilvánosságra hozatali jogának, azaz az üzleti titok vagyoni értékének jogalkotói elismerését jelenti. Mindebből következik annak elismerése is, hogy az üzleti titok egészben vagy részben átruházható (üzleti titok jogátruházási szerződés), valamint annak hasznosítására másnak engedélyt lehet adni (üzleti titok hasznosítási szerződés).
Az üzleti titok vagyoni értékének alapfeltétele a titkosság. A titkosság két irányú: egyrészt azt jelenti, hogy az üzleti titok tárgya nem közismert vagy az érintettek számára nem könnyen hozzáférhető tény, tájékoztatás, adat, ezek összeállítása lehet. Másrészt ezen titkos állapot védelme érdekében a jogosultnak az általában elvárható magatartást kell tanúsítania (pl. titoktartási megállapodások, megfelelően őrzött helyszín, informatikai biztonsági intézkedések stb.). A védett ismeret (know-how), – mint műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret – vagyoni értékéhez pedig többletfeltételként az is szükséges, hogy az megfelelően, azonosításra alkalmas módon rögzítésre, dokumentálásra kerüljön. Lényeges tehát, hogy a titkosság megőrzésére tett intézkedések hiányában üzleti titok vagyoni értéke és az elérhető jogvédelem is elenyészik.

A jogalkalmazást hivatott segíteni annak felsorolása, hogy mi minősül üzleti titok jogosulatlan megszerzésének, hasznosításának, felfedésének. Ilyenek lehetnek különösen az üzleti titkot tartalmazó dokumentációhoz jogosulatlan hozzáférés, vagy szerződéses hasznosítási korlátok megsértése, akár olyan személyen keresztül, aki tudta vagy tudnia kellett volna, hogy jogosulatlan a titok megszerzése vagy hasznosítása. Segíti a tisztánlátást az a törvényi lista is, hogy mely cselekmény nem jelent jogsértést. Ilyen különösen a titok jogosultjától független fejlesztés, vagy már forgalomban lévő termék tesztelése, elemzése.

Az elérhető szankciók bővültek, így hatékonyabb lehet a jogosult jogvédelme. Amellett, hogy a jogsértő felróhatóságától függetlenül kérhető a jogsértés megállapítása, forgalomba hozatal megtiltása, jogsértő áru megsemmisítése, új elemként a jogsértésben részt vevő üzleti kapcsolatokról adatszolgáltatás, a gazdagodás visszatérítése, valamint a határozat közzététele is. Ha a jogsértő nem tudta és nem is kellett tudnia a jogsértésről, akkor kérelmére bizonyos esetekben egyéb jogkövetkezmények helyett pénzbeli ellentételezés jogosultnak történő megfizetése rendelhető el. Mindemellett a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítés is követelhető. Általános kártérítés esetén a kártérítés összege nem lehet kevesebb, mint az elmaradt hasznosítási díj összege.

Az ideiglenes intézkedések világos szabályozása az üzleti titoksértések hátrányos következményeinek gyors és hatékony megakadályozását eredményezheti. Az üzleti titok védelme érdekében a nyilvános bírósági tárgyaláson a jelenlét vagy az iratbetekintés korlátozása is kérhető.

___________________

(1) 2016/943/EU irányelv a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről

(2) 2018. évi LIV. törvény az üzleti titok védelméről, amely sok más jogszabály mellett a Polgári törvénykönyv (2013. évi V. törvény) és a Versenytörvény (1996. évi LVII. törvény) üzleti titokra vonatkozó szabályozását is hatályon kívül helyezte.

Dr. Tóth Eszter Vera

Dr. Tóth Eszter Vera