Változások a Cégtörvényben

2018. július 1-től a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény („Ctv.”) több ponton is módosult. Ezek közül kiemelendők az alábbiak:

1. Képviseleti jogot nem gyakorló vezető tisztségviselő

A vezető tisztségviselő a jogi személy törvényes képviselője. A vezető tisztségviselői megbízás azonban elképzelhető képviseleti jogosultság nélkül is, mivel a vezető tisztségviselők Ptk.-ban rögzített hatáskörének korlátozását a Ptk. diszpozitív szabályai megengedik.

A képviseleti jog korlátozása elsősorban a testületi jellegű ügyvezetés esetén (részvénytársaság, szövetkezet) fordulhat elő. Ez esetben nem minden igazgatósági tag képviselheti a jogi személyt harmadik személyek felé, ezt a feladatot (a) csak néhány igazgatósági tag, (2) vagy egyetlen személy, például az igazgatóság elnöke láthatja el.

A fentiekre tekintettel a cégjegyzék új alrovattal bővült, ennek megfelelően a képviseleti jog mindhárom típusa feltüntethető a cégnyilvántartásban: önálló, együttes, illetve, ha a vezető tisztségviselő képviseleti jogot nem gyakorol, ez a tény is rögzíthető. Az új kategória cégjegyzékbe való bevezetésére egy, a terror, a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni nemzetközi ajánlás alapján került sor.

2. Személyes adatok változása, védelme

A cégbíróság a természetes személyek nyilvántartását vezető szerv értesítése alapján a természetes személy személyazonosító adatainak és lakcímének változását automatikusan jegyzi be a cégjegyzékbe.
A természetes személyek nyilvántartását vezető szerv haladéktalanul értesíti a cégbíróságot a természetes személy halálának tényéről, valamint időpontjáról. Ha az elhunyt személy valamely cég vezető tisztségviselője, illetve képviseleti joggal rendelkezik vagy felügyelő bizottsági tagságot tölt be, akkor a cégbíróság az elhunyt személyt automatikus törli a cégjegyzékből.
A cégbíróság a kérelemben szereplő vezető tisztségviselők, illetve felügyelőbizottsági tagok vonatkozásában a kizáró okok vizsgálata céljából a bűnügyi nyilvántartó szervtől elektronikus úton igényel adatot. A cégbíróság a kizáró ok fennállását évenként adatigényléssel ellenőrzi.
A bűnügyi nyilvántartó szerv kizáró okot tartalmazó értesítése alapján a cégbíróság a céggel szemben hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indít.